Keménység (Összes, Ca és Mg)

EZ Series Hardness Analysers

Az EZ sorozatú online elemzők többféle lehetőséget kínálnak a víz keménységének felügyeletére.

Vásárlás most

SL1000 hordozható párhuzamos elemzők

A Hach SL1000 hordozható párhuzamos elemzővel (PPA) kevesebb, mint feleannyi lépésben végezhetők el ugyanazok a tesztek, mint manuálisan.

Vásárlás most

Spektrofotométerek

Kiváló minőségű Hach kémiai anyag egy egyszerűen használható tesztcsíkon. Egyszerűen mártsa bele a csíkot a mintába, és az érték meghatározásához hasonlítsa össze a kapott színt a palackon feltüntetett színekkel. A tesztcsíkok pontosak, hordozhatóak és költséghatékonyak.

Vásárlás most

Digitális térfogatelemző tesztkészletek

A Hach digitális titrátorai nagy pontosságú diszpenzációs berendezés és cserélhető titrálószer-kazetták alkalmazásával a legpontosabb eredményeket biztosítják mind a helyszíni, mind a laboratóriumi ellenőrzések során.

Vásárlás most

Titralab AT1000 & KF1000 Series

Minden egy csomagban, amire csak szüksége lehetaz összes keménység (Ca és Mg) titrálásához.

Vásárlás most

Tesztkészletek

Kiváló minőségű Hach kémiai anyag egy egyszerűen használható tesztcsíkon. A tesztcsíkok pontosak, hordozhatóak és gazdaságosak.

Vásárlás most

Mely folyamatoknál van szükség a keménység felügyeletére?

Ivóvízipar

Az elosztórendszerbe bocsátott kezelt víz túlzott keménysége vízkőlerakodást okozhat, ha pedig a víz túlságosan lágy, az a csővezetékek korróziójával járhat. Ilyenkor ólom és réz oldódhat ki, ami az ólom és réz szabály (LCR) megsértéséhez vezethet.

Szennyvíz

Iszapbontás során a hatékonyság optimalizálása érdekében felügyelje a keménységet. A szappan biológiai lebomlására és az aktivált iszap oxigénfelvételére hatással van a magas keménységi koncentráció.

Medencék és fürdők vizének tesztelése

A túlságosan „kemény” víz vízkő képződését, kalcium-karbonát lerakódását okozhatja. A „lágy víz” korrodálja a medencében lévő csöveket és kalciumot és egyéb ásványi anyagokat tartalmazó felületeket (például a medencék vakolata).

Energiaipar

A víz keménysége vízkőlerakódást okozhat a vízmelegítők és kazánok csöveiben. Ezért létfontosságú az összes só felügyelete és eltávolítása, főleg azok esetében, melyek a víz keménységéért felelősek.

Vegyi anyagok gyártása

Ellenőrizze a bejövő víz ásványianyag-tartalmát, hogy megfelelően beállíthassa a termék vízminőségét és az érzékszervi tényezőket. Ellenőrizze a vízlágyító rendszerek teljesítményét, hogy elkerülhesse a vízkőképződést ,és hogy megállapíthassa a fordított ozmózis rendszerek terhelését. A kazánvíz/hűtővíz (kondenzátort elhagyó) folyamatos ellenőrzése segít észlelni a az alacsony vagy ingadozó szintű keménységet is, ami idővel vízkőlerakódáshoz vezethet a csővezetékekben, kondenzátorokban és szárítókban. Ez lehetővé teszi a kezelők számára a keménységi szintek beállítását, megelőzve ezzel a károkat, és a leállások miatti bevételkiesést.

Élelmiszergyártó iparág

Felügyelje és kezelje a teljes keménységet a kazánok és hűtőtornyok tápvizének optimalizálásához. Így kevesebb vegyszerre lesz szüksége, megelőzheti a korróziót, és megóvhatja az üzemben használt berendezéseket.

Bányászati iparág

A fémiparban és a bányászati műveletek során elengedhetetlen a víz, de maga az iparág ritkán egyedüli felhasználója a víznek a kitermelési vagy feldolgozási területeken. A forrásvizek ellenőrzésével és kezelésével a bányaipari vállalatok nemcsak a saját minőségi normáikat biztosíthatják, de folyamat során hozzájárulhatnak a közösségek egészségéhez, segíthetik a mezőgazdasági erőforrások és a vadon élő állatok ökoszisztémáját. Akár talajvízből, a csapadékból, az óceánokból, a tavakból, a folyókból vagy a patakokból, az ipari vagy lakossági vízellátásból nyerik, a bányászat során felhasznált víz kapcsolódik a teljes régió vízkörforgásához.

Cellulóz- és papíripar

Felügyelje a vízkészletek teljes keménységét, hogy védekezhessen az üzemen belüli korrózió és/vagy vízkőlerakódások ellen, illetve hogy a termékminőséget ne befolyásolhassa a magas keménység.

Italgyártás

Az italgyártás során a víz keménysége hatással lehet a termék érzékszervi tulajdonságaira.

Hogyan mérhető a vízkeménység?

Titrálás

A keménységet általában kolorimetriás titrálással mérik egy EDTA-oldat segítségével. A titrálás során indikátort adunk hozzá a vízhez, majd titrálóoldatot kis lépésekben, amíg a minta színe meg nem változik. Az összes keménységre büretta vagy vízkeménységet mérő tesztkészlet használatával titrálhatjuk a mintát. Más indikátorok és a pH beállítása után a kalcium és a magnézium keménysége egymástól függetlenül is mérhető.

Cseppszámláló tesztkészletek

Ez a keménységmérő teszt az EDTA-oldatot egy cseppentő segítségével adja hozzá a mintához, a cseppszám pedig arányos a vízkeménységgel. A HA-71A teljes keménységet mérő tesztkészlet ManVer ^® indikátort használ és a legjobban természetes vízmintákhoz használható, főleg akkor, ha vas vagy mangán is jelen van, vagy ha magas a lúgosság. Az 5-B, 5-EP, és 5-EP/MG-L tesztkészletmodellek, melyek UniVer ^® reagenst használnak, a legjobban olyan ipari mintákhoz használhatók, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak fémeket, például rezet. Egyéb tesztkészletek is rendelkezésre állnak a kalcium és magnézium által okozott keménység külön történő mérésére.

Összes keménység, 5-B modell

Összes keménység, 5-EP modell

Összes keménység, HA-71A modell

Digitális titrátor

A digitális titrátort használó készletek pontosabban képesek mérni a keménységet, mint a cseppszámláló titrálókészletek. Ez azért lehetséges, mert a digitális titrátor nagyon kis léptékben, nagyobb pontossággal adagolja az EDTA-oldatot. A digitális titrátort használó keménységet mérő készletek a ManVer ®indikátort használják.

Keménység (összes és Ca), HAC-DT modell

Keménység (Kalcium és összes szekvenciális) LR reagenskészlet

Keménység (Kalcium és össze szekvenciális) HR reagenskészlet

Tesztcsíkok

Amikor a vízkeménységet mérő tesztcsíkot vízmintába mártják, a csík új színt vesz fel, amit aztán egy táblázathoz lehet illeszteni. A táblázat külön színnel jelöli a 0, 25, 50, 120, 250 és 425 ppm-es, vagy 1, 1,5, 3,7, 15 és 25 gpg-s koncentrációt. A tesztcsíkot akkor használja, ha az általános keménységi tartomány megállapítása elegendő. A tesztcsík nem alkalmazható akkor, ha pontos keménységi értékre van szüksége.

Összes keménység, 0-425 mg/L

5 az 1-ben tesztcsíkok

Kolorimetria vagy spektrofotometria

A szélsőségesen lágy víz keménységének méréséhez használjon kolorimétert vagy spektrofotométert, amikor a várt koncentráció alacsonyabb a 4 mg/L -es CaCO ₃ ^-koncentrációnál (kalmagitos módszer).

Asztali/hordozható:

Kalmagit reagenskészlet

A víz rendkívül alacsony keménységének méréséhez használjon spektrofotométert, amikor a várt koncentráció alacsonyabb az 1 mg/L -es CaCO ₃ ^-koncentrációnál (klorofoszfonazo módszer).

Asztali:

Klorofoszfonazo reagenskészlet, nagy mennyiségű oldat

Klorofoszfonazo reagenskészlet, oldatpárnák

A nagyobb koncentrációjú összes, Ca és Mg keménység méréséhez használjon spektrofotométert.

Elektróda

A kalcium ionszelektív elektródával is mérhető, ilyen a Radiometer ISE25Ca vagy a 9660C kalcium ionszelektív elektróda (ISE). Az elektróda a legjobb módszer, ha a minta színe vagy zavarossága befolyásolja a kolorimetriás titrálást, vagy a spektrofotometriás módszert.

Asztali:

AT1000

AT1000 Titrációs alkalmazáscsomag, Ca és Mg keménység

AT1000 Titrációs alkalmazáscsomag pH/lúgosság és keménység mérésére

Online elemzés

Az online elemzők lehetővé teszik a keménység folyamatos felügyeletét. Ezek a műszerek riasztások aktiválására vagy vegyészeti tápszivattyúk vezérlésére alkalmasak, amikor a keménység koncentrációja eléri a megadott szintet.

EZ sorozatú keménységelemzők

Vízlágyítás

A nemkívánatos keménység csökkentése érdekében a vizet lágyítani kell. A lágyítási módszerek jellemzően két fő kategóriába sorolhatók:

Ioncserés lágyítási eljárás

Ez a folyamat a keménységet okozó kationokat cseréli nem keménységet okozó kationokra, jellemzően nátriumra, természetes vagy szintetikus ioncserélő mátrix, például gyanta felhasználásával. Például a természetben előforduló mátrixok közé tartozik a zöldhomok és a zeolitok. A különböző ioncserélő gyanták (vagy mátrixok) különféle tulajdonságokkal bírnak. A szintetikus anyagoknak jellemzően magasabb a cserélési kapacitása, így alkalmasabbak a magas koncentrációjú keménység megszüntetésére. A kationként hidrogént használó gyantákat általában ásványmentesítőnek nevezik, és jellemzően kationcserélő gyantából és anioncserélő gyantából állnak, hogy semleges pH-t tartsanak fenn. Egészségügyi okokból fontos megjegyezni, hogy a nátriumalapú gyanta növeli a nátrium szintjét a kezelt vízben. Ez interferenciát okozhat egyes szélsőségesen alacsony keménységi szintet mérő módszerek alkalmazása esetén.

A legtöbb gyanta regenerálható, miután a cserélési kapacitása kimerült, ezért fontos ellenőrizni a kimeneti víz keménységét annak meghatározására, hogy az oszlop mikor igényel regenerációt. Ebben a kétlépcsős eljárásban először átöblítik az egységet az üledék eltávolítása érdekében, majd adott körülmények közt sóoldatot áramoltatnak át a gyantán, hogy a felhalmozódott kalcium- és magnéziumionokat az eredetileg lágyításra használt kationokra cseréljék.

Előnyök

• A módszer nem befolyásolja észrevehetően a víz egyéb tulajdonságait, például a pH-értékét.
• A magnéziumon és a kalciumon kívüli keménységet okozó kationok is eltávolításra kerülnek ezzel a folyamattal.
• Ezzel a folyamattal közel nullára csökkenthető a keménység.

Hátrányok

• A vízben lévő magas szintű vas vagy magnézium szennyezheti az ioncserélő gyantát.
• A nátriumgyanták a kezelt vízben megemelhetik a nátriumszintet, ez interferenciát okozhat egyes szélsőségesen alacsony keménységi szintet ellenőrző módszerek alkalmazása esetén.
• Magas koncentrációjú szilárd anyagok elszennyezhetik a gyantaágyakat, ami további költségekkel jár.

Kicsapódásos lágyítási folyamat

A kicsapódás jellemzően a mész-szóda folyamattal érhető el. Amikor meszet adnak a kemény vízhez, az reakcióba lép a jelenlévő karbonát keménységgel, olyan szilárd anyagokat hagyva hátra, melyeket aztán el kell távolítani a vízből. Mész és nyers szóda együttes használatával mind a karbonát, mind a nemkarbonát keménység eltávolítható. A kalcium-kicsapódáshoz képest a magnézium-kicsapódás kétszer annyi kémiai adalékot igényel, és kétszer annyi eltávolítandó iszapot termel. A felesleges szén-dioxidot a lágyítás előtt el kell távolítani, mert ez akadályozhatja a meszes kicsapódást.

Előnyök

• Ezzel a módszerrel a felesleges vas és fluorid is eltávolítható.
• A magas pH-érték miatt a baktériumok és vírusok eltávolíthatók ezzel a folyamattal.
• Megfelelő ellenőrzés mellett a korrózió és a vízkőképződés szabályozható ezzel a módszerrel.

Hátrányok

• Jelentős mennyiségű iszap képződik, amit el kell távolítani.
• Magas működési és vegyi anyag költségek.
• A nyers szóda hozzáadása befolyásolhatja a víz nátriumszintjét.
• Újrakarbonizálásra vagy szén-dioxid ismételt hozzáadására van szükség az alacsonyabb pH-ra történő vízlágyítást követően, hogy a felesleges meszet eltávolíthassuk és elősegítsük a kalcium-karbonát kicsapódását.
• Ezzel az eljárással nem csökkenthető nullára a keménység.
• A folyamathoz magas fokon képzett kezelő szükséges.

Gyakran ismétlődő kérdések